Még 2017-ben kaptam egy levelet, az alábbi panaszáradattal:

Kedves Nóra!
A tanácsod szeretném kérni. Az utóbbi időben (1,5 év) nagyon sokat betegeskedünk, főleg a gyerekek (4,5 éves és 7 hónapos), orvostól orvosig járunk, már a pici is köhög pár hete, nem akar múlni, a gyermekorvos is tanácstalan. Ebből adódóan rengeteg gyógyszer van a lakásban (albérlet). Szerinted hol lenne a legmegfelelőbb tárolni, melyik területen/égtájon? Hogyan tudnék segíteni az egészség területen? A lakás sajnos elég szűkös, változtatásra nem igazán van lehetőség (felnőtt háló és nappali ugyanaz). Ami valójában a nappali lehetne és egyben a lakás közepe, ott található a hűtő, asztal székekkel, szennyestartó, orvosságok, ékszerek, némi könyvek, alkalomadtán ruhaszárító. Az egészség terület a 2 négyzetméteres fürdőszobára esik, az egyik leghidegebb pont, a falak szinte állandóan bepenészednek. Mit tudnál tanácsolni?
Köszönettel, Timi

Az akkori válaszom ez volt:

Kedves Timi!
Elsősorban és extra gyorsan költözést. Tudom… „bár ilyen egyszerű lenne…” – gondolod most. Azonban, kérlek, tűnődj el az alábbiakon:
– mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy jobbá váljon az életed?
– mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy a gyermekeid ne betegeskedjenek annyit, mint most?
– mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy ne penészes falak között nőjenek fel olyan korban, amikor az egészségük megromlása az egész életük hátralévő részét erőteljesen befolyásolhatja? (penészes falak > allergiás eredetű szénanátha és asztma kiváltó oka lehet)
– mit vagy hajlandó megtenni azért, hogy a pénzedet gyógyszerek helyett mondjuk egy nagyobb biztonságot nyújtó lakóhelyre költsd el? Amit elköltesz gyógyszerekre (és pénzért vásárolt szenvedésre, betegeskedésre!), azt elkölthetnéd egy minőségileg jobb albérletre. Számold ki, mennyit emészt fel a betegeskedés és a gyógykezelés. Milyen körülmények közé tudnál költözni, ha ezt a pénzt egy jobb albérletre költenéd el, és bónuszként a gyerekek nem lennének betegek. Mennyit veszítesz azzal, hogy Te is beteg vagy? És hasznos tevékenység helyett az ágyat nyomod?

Hová tedd a gyógyszereket? Alapvetően a Feng Shui elvi alapján a gyógyszereknek nincs helyük az otthonainkban. Gyakorlatilag bárhová teheted, ugyanakkor legyen zárt dobozban, szem elől teljesen elrejtve. Sok helyütt írják, hogy jó a gyógyszert az egészség területén tartani, – én ezzel nem értek egyet. Azon az életterületen érdemes ÁTMENETILEG tárolni, amely az adott pillanatban nem tölt be kiemelt szerepet, nem akarjuk fejleszteni, jelentősen átalakítani. A Calabash (Longenaria Sicerarea) egy tökfajta, amit Kínában Wu-Lu-nak neveznek. Az egészség és a hosszú élet szimbóluma. Régen az orvosláshoz alkalmazott gyógyfüveket, gyógyszereket tartották benne. Ha beteg lett valaki, akkor calabash-t helyeztek közvetlenül az ágya mellé, vagy a beteg szobájának ajtajához. Úgy vélték, összegyűjti a negatív energiákat és nem engedi többé szabadon azokat. A calabash-t – amennyiben a körülmények engedték – házon kívül tárolták.
Szép estét!
Nóra

És ez a levél érkezett a közelmúltban:

Kedves Nóra!
Bevallom, nem volt ínyemre a válaszod annak idején. És bizony nem tegnap volt. Akkor még úgy gondoltam, marha okos vagy a tanácsaiddal együtt. Bocs ezért…
A férjem is olvasta a leveledet. Ő talán racionálisabban tekintett a helyzetre. A válaszod után kb. 5-6 héttel a férjem az orrom elé tett egy költségvetést, mi és mennyibe került nekünk az azt meglőző egy hónapban. Megdöbbentem. A különféle betegeskedéshez kapcsolódó extra költség közel 70.000 Ft-ra rúgott. Megkérdezte, vajon az elköltözés segíthetne rajtunk? Ha ezt a sok pénzt megspórolnánk az általad jelzett jobb körülmények között, hova jutnánk?
Az albérleti szerződésünk még egy évre szólt, így egy évnyi masszív szenvedés állt előttünk, sok kiadással. Elhatároztuk, hogy bármi áron költözünk. Minőségibb helyre.
2018. áprilisában tudtuk ezt meglépni. Azóta jobb helyen lakunk, jobbak a körülményeink, minden könnyebb és örömtelibb. Most került szemeim elé az eredeti levelezésünk és szeretném jelzni, hogy akkor egy függöny volt előttem, nem láttam a fától az erdőt. Most már értem azokat a kérdéseket, amiket feltettél: „Mit vagy hajlandó…”
Igen, szenvedni és a világot hibáztatni könnyebb volt. Ma már értem, hogy áldozatot kell hoznom mindenért. Fejlődésért, növekedésért, gyarapodásért, felemelkedésért. Áldozatot hoztam, mert kiléptem a komfort zónából. Jobb életem lett, jobb körülményekkel. Ha előbb megértem az üzenetedet, talán előbb lépek… de megérdemeltem, hogy eddig tartott elérni az elégedettségi állapotot. Kár, hogy nem figyeltem rád. Most viszont minden nap olvasom mindkét blogodat és nagyon figyelek az egyértelmű és a rejtett, mélyen meghúzódó, kevésbé látható jelekre, üzenetekre.
Köszönöm!
Timi
2020.04.05.

Nos, felébredni bármikor lehet. Bár bizonyosan jobb előbb, mint később. Viszont a később is jobb a soha-nál 🙂